Felnőtt­képzés
Gyors­talpaló

Fktv. 1–2. §
A felnőttképzési törvény (2013. évi LXXVII. törvény, „Fktv.") hatálya kiterjed minden Magyarországon végzett felnőttképzési tevékenységre.

Felnőttképzés: tankötelezettségét teljesített, 16. életévét betöltött személy részére szervezett képzési tevékenység. Ez a legfontosabb különbség a közoktatástól és a szakképzéstől: a felnőttképzés nem az iskolai rendszer részeként működik.

A törvény vonatkozik:

• Minden jogi személyre és természetes személyre, aki Magyarországon felnőttképzési tevékenységet végez
• Külföldi szervezetekre is, ha a képzést Magyarországon szervezik
• Online (távolképzési) formában szervezett képzésekre is, ha a résztvevők magyarok

Fktv. 3–6. §
A felnőttképzési tevékenység két nagy kategóriába sorolható:

• Engedélyköteles képzés: a képzés megkezdése előtt hatósági engedélyt kell kérni. Az engedély egy meghatározott képzési programra szól. Engedély nélkül ezeket a képzéseket nem szabad meghirdetni, elindítani vagy finanszíroztatni.
• Más célú képzés: nem kell hatósági engedély, de bejelentési kötelezettség terheli a képzőt – a képzést a FAR-ban be kell jelenteni a hatóságnak.

Mindkét esetben kötelező a Felnőttképzési Alapnyilvántartásba (FAR) regisztrálni!

Fktv. 2. § – fogalommeghatározások
Felnőttképző az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely felnőttképzési tevékenységet végez.

Fontos: a törvény nagyon tágan értelmezi ezt. Felnőttképzőnek minősül például:

• Vállalkozás, amely külső résztvevőknek szervez képzést
• Nonprofit szervezet, egyesület, alapítvány
• Önálló vállalkozó tréner (ha rendszeresen szervez képzési programokat)
• Külföldi cég, amely Magyarországon szervez képzést

Fktv. – hatósági feladatok
A felnőttképzési hatósági feladatok ellátására a Pest Vármegyei Kormányhivatal lett kijelölve mint központi felnőttképzési hatóság – de ez nem jelenti azt, hogy minden ügyet kizárólag Pesten lehet intézni.

A gyakorlatban:

• A FAR regisztrációt és adatszolgáltatást elektronikusan, online rendszeren keresztül kell elvégezni – földrajzi helytől függetlenül
• Az engedélykérelmeket valószínűleg a székhely szerint illetékes vármegyei kormányhivatalnál is be lehet nyújtani, és az engedély ott is kiváltható – nem kizárólag Pesten. Érdemes ezt előzetesen telefonon egyeztetni a helyi hivatal ügyfélszolgálatával.
• Ha vidéki cégnél vagy, mindenképpen keresd meg a helyi kormányhivatalt – a tapasztalatok szerint sok esetben a teljes eljárást le tudják folytatni, nem csupán az iratokat veszik át és irányítanak tovább

Fktv. területi hatály
Igen, a törvény kiterjed külföldi szervezetekre is, ha felnőttképzési tevékenységet végeznek Magyarországon.

• Ha egy külföldi cég Magyarországon szervez képzést (akár helyszíni, akár online), a magyar szabályok vonatkoznak rá
• Ha a résztvevők magyarok és a képzés célja magyar képesítés megszerzése: mindenképpen kötelező a FAR-regisztráció
• Külföldi képesítés átadása esetén (pl. külföldi szakmai tanúsítvány): a szabályozás szürke zónája – érdemes jogi tanácsot kérni

Fktv. 4. §
Az engedélyköteles képzések három fő típusa:

• 1. Állam által elismert szakmai képesítésre irányuló képzés: az SKKK-ba (Szakképesítések Kompetencia Keretrendszere) besorolt szakképesítések és részszakképesítések megszerzésére irányuló programok. Ezeket csak akkreditált szervezet végezheti.
• 2. Hatósági képzés: olyan képzés, amelyet valamely jogszabály kötelező feltételként ír elő egy adott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlásához. Ide tartozik pl. a tűzvédelmi előadó, a munkavédelmi megbízott, az élelmiszer-higiéniai tanfolyam.
• 3. Általános és nyelvi képzés meghatározott szinthez: ha a képzés eredménye az NKK (Nemzeti Képesítési Keretrendszer) valamelyik szintjéhez igazodó tanúsítvány kiadása, az szintén engedélyköteles lehet.

Fktv. 4. § – hatósági képzés
Hatósági képzésnek az minősül, amelyet valamely más jogszabály kifejezetten hatósági képzésként nevesít, vagy amelyet egy hatóság által jóváhagyott, nyilvántartott program alapján kell elvégezni.

Hogyan ellenőrizd, hogy hatósági képzés-e?

• Keresd meg azt a jogszabályt, amely az adott tevékenység végzéséhez képzést ír elő
• Nézd meg, hogy a jogszabály kifejezetten „hatósági képzést" említ-e, vagy csupán azt, hogy a személynek képzettséggel kell rendelkeznie
• Ellenőrizd, hogy van-e a hatóság által vezetett nyilvántartás, amelybe a képzőket be kell jegyezni az adott típusú képzés végzéséhez

Példák hatósági képzésre:

• Tűzvédelmi előadó képzés (katasztrófavédelmi jogszabály alapján)
• Munkavédelmi megbízott képzés
• Élelmiszer-higiéniai tanfolyam (NÉBIH által előírt)
• Sugárvédelmi képzés (atomenergetikai szektorban)

Ami NEM hatósági képzés:

• Belső oktatás, amelyet a cég maga szervez a saját munkavállalóinak – még ha jogszabály írja is elő a témát (pl. GDPR-tréning, adatvédelmi oktatás)
• Olyan képzés, ahol a jogszabály csupán „megfelelő képzettséget" ír elő, de nem hatósági képzőtől

SKKK – Szakképesítések Kompetencia Keretrendszere
Az SKKK 2020. január 1-jén váltotta fel az OKJ-t (Országos Képzési Jegyzéket). Az SKKK-ba besorolt szakképesítések megszerzésére irányuló képzések engedélykötelesek.

Hogyan kereshetsz az SKKK-ban?

• A szokj.hu oldal tartalmazza a hatályos szakképesítések adatbázisát
• A képesítés neve, kódja, a hozzá tartozó szakmai és vizsgakövetelmények itt elérhetők
• Ha egy képesítés szerepel a szokj.hu-n, az engedélyköteles – nem szabad képzési programot indítani hatósági engedély nélkül

Fontos különbség OKJ vs. SKKK:

• Az OKJ-s képesítések egy részét az SKKK átvette, más részét megszüntette
• Vannak újonnan bevezetett SKKK-s képesítések, amelyek OKJ-ban nem szerepeltek
• Ha OKJ-s képesítésre alapoztad a képzési programodat, ellenőrizd, hogy az SKKK-ban él-e még!

Fktv. 6. § – más célú képzés
Nem engedélyköteles, de bejelentési kötelezettség terheli:

• Általános kompetenciafejlesztő képzések (pl. kommunikáció, prezentáció, időgazdálkodás)
• Szoftver-tanfolyamok, ha nem hatóság által előírt tevékenységhez szükségesek (pl. Excel, PowerBI)
• Nyelvi képzések, ha nem adnak NKK-szinthez kötött tanúsítványt
• Vállalati soft-skills tréningek külső résztvevőknek is meghirdetve
• Coaching, mentoring programok képzési keretbe szervezve

Ami semmilyen kötelezettséggel NEM jár:

• Munkáltató belső képzése kizárólag a saját munkavállalóinak (ez a leggyakoribb kivétel)
• Egyszeri előadások, konferenciák, workshopok, amelyek nem rendszeres képzési programként működnek

Fktv. 5. § – engedélyezési eljárás
Az engedély iránt kérelmet kell benyújtani a felnőttképzési hatósághoz. A kérelem benyújtható elektronikusan (ügyfélkapu/cégkapu rendszeren keresztül) – a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz, vagy valószínűleg a székhely szerint illetékes vármegyei kormányhivatalhoz is (ld. a „Hol lehet intézni?" kérdést).

A folyamat lépései:

1. FAR-regisztráció – engedélykérelmet csak FAR-regisztrált szervezet nyújthat be; ezt kell elsőként elvégezni
2. Képzési program elkészítése – ez a legidőigényesebb lépés; a törvényi tartalmi követelményeknek maradéktalanul meg kell felelnie (ld. részletesen a képzési programról szóló kérdésnél)
3. Kérelem összeállítása és benyújtása a szükséges dokumentumcsomaggal együtt (ld. alább)
4. Hatósági elbírálás – a hatóság 60 napon belül hoz döntést, de hiánypótlás esetén az eljárás elhúzódhat
5. Engedély kiadása vagy elutasítás – elutasítás ellen jogorvoslat lehetséges

Szükséges dokumentumok jellemzően:

• Képzési program: a képzés teljes dokumentuma (ld. részletesen a képzési programról szóló kérdésnél)
• Oktató(k) adatai és végzettsége: az oktatók szakmai alkalmasságát igazoló dokumentumok
• Helyszín adatai: hol zajlik a képzés, a helyszín alkalmasságát igazoló dokumentum (pl. bérleményi szerződés, megfelelőségi nyilatkozat)
• FAR regisztrációs szám: az engedélykérelemhez már regisztrált képzőnek kell lenni
• Adott SKKK-képesítésnél: a szakmai és vizsgakövetelményeknek való megfelelés igazolása

A hatóság az engedélyezési eljárásban 60 napon belül hoz döntést. Az engedély meghatározott képzési programra és helyszínre szól.

Fktv. – belső képzés kivétele
A munkáltató saját munkavállalóinak szóló belső képzés főszabályként nem minősül a Fktv. hatálya alá eső felnőttképzési tevékenységnek – tehát nem kell felnőttképzési engedély, FAR regisztráció sem kötelező hozzá.

AZONBAN: ha az államilag elismert szakképesítés (SKKK-s képesítés) megszerzéséhez szükséges vizsgára a munkáltató a saját munkavállalóját küldi el, akkor:

• A képzést elvégezheti a munkáltató belső rendszerben (engedély nélkül)
• De a vizsgát csak akkreditált vizsgaközpontnál teheti le a munkavállaló
• A bizonyítványt/tanúsítványt az akkreditált szervezet adja ki

Fktv. – FAR regisztráció
A Felnőttképzési Alapnyilvántartás (FAR) az a kötelező nyilvántartás, amelybe minden felnőttképzési tevékenységet végző szervezetnek regisztrálnia kell – mielőtt bármilyen képzést megindít.

A regisztráció menete:

• Elektronikus úton, cégkapu/ügyfélkapu rendszeren keresztül
• Szükséges adatok: szervezet neve, székhelye, adószáma, képzési tevékenységek leírása
• A FAR-regisztrált szervezetek listája nyilvánosan lekérdezhető – ez a résztvevők számára is biztonságot jelent

A regisztráció ingyenes, de a folyamat több hétig is tarthat az első alkalommal. Az engedélyköteles képzések esetén a FAR-regisztráció feltétele az engedélykérelem benyújtásának.

Fktv. – képzési program követelmények
A képzési program a felnőttképzési tevékenység „alaptérképe" – enélkül sem engedélyt nem lehet kérni, sem szerződést nem lehet kötni. Kötelező elemei:

• A képzés megnevezése, céljai és a fejlesztendő kompetenciák leírása
• Célcsoport: kiknek szól, milyen bemeneti feltételek (végzettség, előzetes tudás)
• Tematika és óratervek: modulonkénti bontás, elmélet–gyakorlat arány
• Képzési módszer: tantermi, online (e-learning), vegyes (blended) – és az online komponens esetén a platform leírása
• Az értékelés módja: hogyan mérjük a tudást, mi az átmenő küszöb
• A képzés befejezésekor kiadott dokumentum: tanúsítvány, bizonyítvány, igazolás formája
• Oktatói minimumkövetelmények: milyen végzettség/tapasztalat szükséges az oktatóhoz

Fktv. – adatszolgáltatás a FAR felé
A felnőttképző rendszeres adatszolgáltatásra köteles a FAR felé. Ez jelenti:

• Képzésindítás bejelentése: minden képzési ciklus indítása előtt be kell jelenteni a képzést (dátum, helyszín, résztvevők várható száma)
• Résztvevői adatok: a képzésben részt vevők adatai (névsor, azonosítók)
• Vizsgaeredmények és tanúsítványkiadás: ki kapott bizonyítványt, ki bukott meg
• Éves összesítő adatszolgáltatás: az éves képzési tevékenység összefoglalója

Az adatszolgáltatás elektronikusan, a FAR rendszeren keresztül történik. A határidők betartása kötelező – késedelem esetén szankció alkalmazható.

Fktv. – módosítások kezelése
Változások esetén a kötelezettség a változás jellegétől függ:

• Lényeges változás (pl. képzés tartalmának, időtartamának, a kiadott tanúsítvány jellegének módosítása): új engedélykérelmet kell benyújtani engedélyköteles képzésnél, és a FAR-ban is módosítást kell kérni
• Kisebb változás (pl. dátum módosítás, helyettesítő oktató): bejelentési kötelezettség a hatóság felé
• Oktató cseréje: be kell jelenteni, és az új oktató is kell, hogy teljesítse a képzési programban rögzített minimumkövetelményeket

Fktv. 13. §
A felnőttképzési szerződés kötelező:

• Ha a résztvevő díjat fizet a képzésért
• Ha a munkáltató finanszírozza a munkavállaló képzését (munkáltatói megbízás)
• Ha a képzés engedélyköteles – engedélyköteles képzésnél mindig kötelező
• Ha a képzéshez állami támogatás kapcsolódik

A szerződést a képzés megkezdése előtt kell megkötni. Visszamenőleges szerződéskötés nem érvényes.

Fktv. 13. § – kötelező tartalmi elemek
A felnőttképzési szerződés kötelezően tartalmazza:

• A felnőttképző neve, FAR-regisztrációs száma, székhelye
• A résztvevő neve, születési adatai, lakcíme
• A képzés megnevezése (pontosan úgy, ahogy a képzési programban és az engedélyben szerepel)
• A képzés helyszíne, időtartama (kezdés és befejezés tervezett dátuma), heti/napi óráinak száma
• A képzési díj összege és fizetési feltételei (részletfizetés esetén a részletek)
• A lemondás feltételei és a visszatérítés szabályai
• A képzés elvégzésekor kiadott igazolás formája (tanúsítvány, bizonyítvány)
• A minimálisan elvárt részvételi arány (jellemzően 70–80%)
• Panaszkezelési eljárás leírása
• Adatkezelési tájékoztató vagy arra való hivatkozás

Fktv. – résztvevői jogok
A felnőttképzésben részt vevőnek törvényi jogai vannak:

• Tájékoztatás joga: a képzés megkezdése előtt megismerheti a képzési programot, a díjakat, a lemondás feltételeit
• Méltányos értékelés joga: az értékelési szempontoknak átláthatóknak és a képzési programmal összhangban lévőknek kell lenniük
• Panasz benyújtásának joga: ha a résztvevő úgy érzi, hogy jogsértés történt, a képzőnél és a hatóságnál is panaszt nyújthat be
• Adatvédelmi jogok: GDPR alapján hozzáférhet saját adataihoz, kérheti azok törlését (kivéve ami jogszabályi alapon megőrzendő)
• Igazolás kiadásának joga: ha a részvételi feltételeket teljesítette, nem tagadható meg tőle az igazolás kiadása

Fktv. – visszatérítési szabályok
A visszatérítési szabályokat a felnőttképzési szerződésben kell rögzíteni – a törvény minimumkövetelményeket ad meg:

• Ha a képző hibájából marad el a képzés: a teljes befizetett díjat vissza kell téríteni
• Ha a résztvevő mond le 30 nappal a képzés előtt: főszabályként teljes visszatérítés
• Ha a résztvevő 15–30 nappal előtte mond le: a szerződésben rögzített lemondási díj levonható (általában az összeg 10–30%-a)
• Ha a résztvevő 15 napon belül mondja le: magasabb lemondási díj érvényesíthető
• Ha a résztvevő a képzés megkezdése után marad ki: az elvégzett képzési időszak arányos díja nem jár vissza

Fktv. – finanszírozási rendszer
A felnőttképzés finanszírozható:

• Munkáltatói finanszírozás: a munkáltató fizeti a munkavállaló képzési díját – ez a leggyakoribb forma
• Állami támogatás: álláskeresőknek a NFSZ (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) programjai keretében ingyenes vagy támogatott képzések elérhetők
• EU-s fejlesztési forrás: ESZ+ (Európai Szociális Alap+) alapból pályázati úton lehet képzési programokat finanszírozni
• Egyéni fejlesztési számla: adókedvezménnyel támogatott önerős finanszírozás (ld. részletesen lentebb)
• Önerő: a résztvevő saját zsebből fizeti a képzési díjat

Fktv. – egyéni fejlesztési számla
Az egyéni fejlesztési számla a 2013-as felnőttképzési törvény egyik legfontosabb újítása: egy adókedvezményes megtakarítási forma a képzési kiadásokra.

Hogyan működik:

• A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak, hogy a munkáltató rendszeresen félretesz egy összeget a munkavállaló képzésére
• Ezt az összeget egy elkülönített számlán kezelik
• A munkáltató befizetése adókedvezménnyel jár (szja- és járulékkedvezmény)
• Az összeget csak felnőttképzési célra lehet felhasználni
• A munkavállalónak beleszólása van, milyen képzésre fordítják

Ha a munkavállaló kilép, mielőtt felhasználják: az el nem költött összeget (vagy egy részét) a munkáltatónak vissza kell fizetni – a pontos feltételeket a megállapodásban kell rögzíteni.

SZJA tv. – képzési kedvezmény

• Munkáltatói képzési juttatás: ha a munkáltató finanszírozza a munkavállaló képzését (amelyhez felnőttképzési szerződés és FAR-regisztrált képző szükséges), a kifizetés adó- és járulékmentes juttatásnak minősülhet
• Egyéni fejlesztési számlára fizetett összeg: szja- és járulékkedvezmény érvényesíthető
• Magánszemély önerős képzése: az SZJA-törvény alapján bizonyos képzési kiadások levonhatók az adóból – de a pontos feltételek évente változhatnak, érdemes aktuális adótanácsot kérni

ESZ+ – Európai Szociális Alap+
A 2021–2027-es EU-s programozási időszakban az Európai Szociális Alap+ (ESZ+) az elsődleges forrás felnőttképzési fejlesztésekhez.

• Vállalati képzések támogatása: foglalkoztatásban lévő munkavállalók képzéseire pályázat-alapú támogatás (Gazdaságfejlesztési Operatív Program)
• Álláskeresők képzése: NFSZ programokon keresztül
• Képzőszervezetek fejlesztése: tananyagfejlesztés, digitalizáció támogatása

Pályázatok: palyazat.gov.hu oldalon érdemes keresni az aktuálisan nyitott felhívásokat.

Mt. és ágazati jogszabályok
A munkáltatónak nincs általános, törvényi kötelezettsége arra, hogy a munkavállalóit felnőttképzési tanfolyamra küldje. DE több esetben kötelező képzést biztosítani:

• Munkavédelmi oktatás: a munkavédelmi törvény alapján kötelező, és rendszeres ismétlés szükséges
• Tűzvédelmi képzés: minden munkavállalóra kötelező
• Egyéb hatóság által előírt képzések: ha az adott munkakör betöltéséhez jogszabály képzettséget ír elő, azt a munkáltatónak biztosítani kell
• Munkakör-változásnál: ha az új munkakör ellátásához képzés szükséges, a munkáltató köteles gondoskodni arról

Mt. 229. § vs. Fktv. 13. §
Ez a két szerződéstípus teljesen különböző jogviszonyban mozog – és a kettő egyszerre, párhuzamosan is fennállhat:

• Felnőttképzési szerződés: a képző és a résztvevő között jön létre. Tárgya a képzési jogviszony – mikor, mit, hogyan tanítanak, mennyit kell fizetni.
• Tanulmányi szerződés: a munkáltató és a munkavállaló között jön létre (Mt. 229. §). Tárgya a munkáltatói támogatás feltételei: a munkáltató finanszírozza a képzést, cserébe a munkavállaló vállalja, hogy nem mond fel x évig – és ha mégis, visszafizet.

Tipikus helyzet: a munkáltató külső képzőszervezetbe küldi a munkavállalót. Ekkor:

• A képző és a munkavállaló köt felnőttképzési szerződést
• A munkáltató és a munkavállaló köt tanulmányi szerződést a visszatérítési feltételekről

Mt. 229. § – tanulmányi szerződés alapján
A visszakövetelés alapja a tanulmányi szerződés. E nélkül a visszakövetelés általában nem érvényesíthető.

Tanulmányi szerződés alapján:

• A munkavállaló vállalja, hogy a képzés befejezése után meghatározott ideig (max. 5 év) a munkáltatónál marad
• Ha ennél korábban felmondja a munkaviszonyt, a képzési költség arányos részét vissza kell fizetnie
• Az arány: ha 5 évből 2 évet letöltött, a maradék 3 évnyi arányos részt kell visszafizetni

Kivételek – nem kötelezett visszafizetésre a munkavállaló:

• Ha a munkáltató mondott fel (kivéve fegyelmi)
• Ha a munkáltató szerződésszegése miatt szüntette meg a munkaviszonyát
• Ha a tanulmányi szerződés jogsértő volt

Mt. – munkáltatói utasítási jog
Igen, a munkáltató a munkáltatói utasítási jog keretében kötelezheti a munkavállalót kötelező jellegű képzésen való részvételre – bizonyos feltételekkel:

• Ha a képzés a munkakör ellátásához szükséges, vagy jogszabály írja elő
• A kötelező képzés munkaidőben zajlik és a munkáltató fizeti
• A munkavállalót nem terhelheti hátrány a részvétel miatti jövedelemkieséssel

Ha a képzés munkaidőn kívül, a munkavállaló önkéntes döntéséből zajlik (pl. saját érdekből fejleszt), azt a munkáltató nem kötelezheti ki – és akkor a saját idejéből és pénzéből megy (kivéve megállapodás).

Fktv. – szankcionálás rendszere
A hatóság lépcsőzetes szankciórendszert alkalmaz:

• Kötelezés és figyelmeztetés: első alkalommal kisebb jogsértésnél (pl. késedelmes adatszolgáltatás, hiányos dokumentáció)
• Bírság: ismételt jogsértésnél vagy súlyosabb szabályszegésnél. A bírság mértéke a jogsértés súlyától és a képző méretétől függően változó – egyedi elbírálás alapján
• Tevékenység felfüggesztése: ha a jogsértés folyamatos és a képzőhely nem tesz eleget a kötelezésnek
• Engedély visszavonása: ha az engedélyköteles képzés feltételei már nem teljesülnek
• FAR-ból való törlés: a legsúlyosabb szankció – ez praktikusan lehetetlenné teszi a felnőttképzési tevékenység folytatását

Fktv. – hatósági ellenőrzés
A hatóság kétféle ellenőrzést végezhet:

• Bejelentéses vizsgálat: panasz, bejelentés alapján indul – jellemzően egy konkrét képzőt vagy képzési programot érint
• Célvizsgálat / tervszerű ellenőrzés: a hatóság saját döntése alapján, véletlenszerűen vagy tematikusan (pl. egy szektorra koncentrálva)

Az ellenőrzés során a hatóság bekérheti:

• Képzési programokat és az engedélyeket
• Felnőttképzési szerződéseket
• Jelenléti íveket és vizsgajegyzőkönyveket
• Oktatók végzettségét igazoló dokumentumokat
• FAR-adatszolgáltatás bizonylatait

Helyszíni ellenőrzés is lehetséges – a hatóság előzetesen értesíthet, de jogosult bejelentés nélküli helyszíni vizsgálatra is.

Fktv. – engedély nélküli tevékenység
Az engedély nélkül végzett engedélyköteles képzési tevékenység a legsúlyosabb jogsértések egyike. Következmények:

• A hatóság azonnali tevékenység-felfüggesztést rendelhet el
• A kiadott tanúsítványok és bizonyítványok érvénytelenek – a résztvevők semmit sem kapnak a kezükbe, ami hatóságilag elismert lenne
• Bírság kiszabása, FAR-regisztráció megtagadása
• Az oktatási díjak visszakövetelhetők a résztvevők által (polgári jogi igény)

Ha már megtörtént:

• A tevékenységet azonnal le kell állítani
• A hatóságnál önkéntes bejelentéssel és a szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával lehet javítani a helyzeten – a kooperáció mérsékelheti a szankciót
• A résztvevőket tájékoztatni kell a helyzetről és a visszatérítési lehetőségekről